OSZTALÉK

Osztalék alatt szigorú értelemben a részvénytársaságok által a tulajdonosoknak kifizetett nyereséget értjük. Kevésbé szigorú értelemben azonban – és ezt az adótörvény is így teszi – osztaléknak tekintjük bármilyen társas vállalkozás tulajdonosoknak kifizetett nyereséget, ami után természetesen adózni is kell.

  • A befektetők szeretik az osztalékot fizető cégeket.
  • „Szelvényt vagdosni”, ezáltal pénzt szerezni jó.
  • Optimalizálható a cégedből kivenni szándékozott pénz adózása.
  • Az osztalék nem forgatható vissza közvetlenül a cég működésébe.

Az osztalék klasszikus értelemben az a pénz, amit a részvénytársaság üzleti évének zárása után a részvényesek nyereségrészesedés címén megszavaznak maguknak. Az osztalékot ilyenkor egy részvényre állapítják meg, ahány részvényed van, annyiszor kapod meg az adott összeget. Ezt klasszikusan tőzsdei kereskedésben forgó részvénytársaságok teszik szigorú szabályok szerint. A nagy részvénytársaságoknak külön osztalékpolitikájuk van, azaz leírt vagy szokáson alapuló osztalékfizetési gyakorlata, ami komoly hatást gyakorol a tőzsdei árfolyamokra.

A gyakorlatban azonban nemcsak a részvénytársaságok tulajdonosi kifizetéseit nevezzük osztaléknak, hanem minden társas vállalkozás nyereségkifizetését is. Ezt teszi a személyi jövedelemadóról szóló törvény is, amely szerint „az osztalék a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés.”

Ebből nemcsak az derül ki, hogy adózási szempontból egy kft. is fizethet osztalékot, hanem az is, hogy osztalékot nem csak nyereséges évek után lehet kifizetni, hanem egy veszteséges év után akár a korábbi években felhalmozott eredménytartalékból is.

Fontos tudnod, hogy a cégedből alapvetően kétféle módon tudod kivenni a pénzt, hogy élvezhesd a munkád gyümölcsét, és ezt érdemes egy könyvelő bevonásával optimalizálni. Kaphatsz fizetést, és részesedhetsz az eredményből. Előbbit értelemszerűen személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulás és járulékok terhelik, viszont ebből számolják ki, mondjuk, a táppénzedet vagy a nyugdíjadat, ezért kapsz orvosi ellátást. Fontos szempont továbbá, hogy a fizetésedet a bruttó árbevételből fizeti a céged, és költségként leírható.

Az osztalékfizetés ezzel szemben mindenképpen az adózott eredmény, tehát a nettó nyereség terhére történik, de mivel ez is jövedelem, ezután is kell adót fizetni.

Jelenleg Magyarországon az osztalékot 15 százalékos szja terheli és 19,5 százalékos szociális hozzájárulást is kell rá fizetni, ez utóbbinak azonban van egy felső határa. A határ az adott évi minimálbér 24-szerese után fizetendő szociális hozzájárulást, azaz most kb. 700 000 forintig kell szochót fizetni az osztalék után, de ebben benne van a más jogcímen megfizetett 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint az egyéb jogcímeken megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is. Ha ezek együttes összege eléri a határt, akkor afölött az osztalékod után már nem kell szochót fizetni.

Utoljára szerkesztve: 2019. október 3

KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

kapcsolódó dossziék

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.

Hivatalos állásfoglalásért mindig fordulj az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szükséged a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozol, kérjük jelezd nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!