KATA

A kata egy átalányjellegű adózási forma, amelyet jellemzően kisebb bevételű egyéni vállalkozások vagy magánszemélyekből álló bt.-k választanak főleg azért, mert egy fix összeg befizetésével le lehet tudni minden közterhet. Néhány feltétel azért van.

A kata, más néven a kisadózó vállalkozások tételes adója egy olyan egyszerű adózási forma, amit a kisebb bevételű vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak érdemes választaniuk. Jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent, és nem is kell nagy adóterheket fizetni, ezért az olyan vállalkozók körében, ahol nincs nagy árbevétel, és nincsenek érdemben elszámolható költségek, eléggé népszerű.

A kata akkor jöhet szóba nálad, ha egyéni vállalkozó vagy vagy magánszemélyekből álló céged (például bt.-d) van. 2018-tól már ügyvédi irodák is választhatják ezt az adózási formát. Ágazati megkötés elvileg nincs, de ha olyan tevékenységed van, ahol jelentős költségeid vannak vagy például árukészletben áll a pénzed, akkor a kata nem a te pályád.

A kata ugyanis azoknak éri meg, akiknek az éves bevétele 12 millió forint alatt marad, és nincs igazi költséghányaduk. A tipikus példa mondjuk az, ha designer, újságíró vagy menedzsment-tanácsadó vagy egyéni vállalkozóként és havonta 400-600 ezer forintot tudsz keresni, esetleg néha kicsit többet. Van egy laptopod, meg mondjuk egy nyomtatód, de a postaköltségen meg a jegyzetfüzeten és nyomtatópapíron kívül nemigen tudsz más céges kiadást felmutatni.

A kata elsősorban azért jó, mert olcsó: havi 25 vagy 50 ezer forint befizetésével minden közterhet letudhatsz (az önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó kivételével). A fizetendő összeg aszerint változik, hogy a katás cég vezetője be van-e jelentve másutt mint 36 órás munkaviszonnyal rendelkező alkalmazott. Azaz egyszerűen: ha főállásod van, akkor a kata 25, ha nincs, akkor 50 ezer forint a 12 milliós árbevétel határig. E felett azonban egységesen már 40% a plusz adó.

Vannak helyzetek, amikor kifejezetten jól jön, hogy a céged katás, mert az ilyen cégek 12 millió forint éves bevételig alanyi áfamentesek lehetnek, azaz 0 százalékos áfával állítják ki a számlájukat. Bár viszonylag ritka, de ha szintén alanyi áfamentes cég a megrendelőd – mondjuk egy egészségügyi vállalkozás –, akkor örülni fog az áfamentes számlának. Vigyáznod kell azonban, ha átléped a 12 milliós értékhatárt, akkor már éven belül át kell jelentkezned áfásnak, és a következő évben is áfáznod kell.

Ami a hátránya lehet, az az, hogy az így szerzett jövedelem után csak korlátozottan szerzel például nyugdíjjogosultságot, és magánszemélyként, ha kölcsönt veszel fel, akkor néhány bank a hitelbírálatnál nem veszi figyelembe a teljes katás jövedelmed. Általában elmondható, hogy minden ilyen adózási kérdést a könyvelővel jó alaposan meg kell rágni, és csak azután érdemes dönteni.

Ha úgy érzed, hogy mégis neked való ez konstrukció, akkor az adóhatóságnál kell jelezni egy nyomtatvány kitöltésével, hogy így szeretnéd folytatni. Az adóhatóság ilyenkor megvizsgálja a jelentkezésed, és ha minden feltételnek megfelelsz, a következő hónaptól már ezek szerint adózhatsz. Ha nincs kizáró ok, akkor már induló vállalkozás is katázhat, ha tehát rád szabták ezt az adózási formát, érdemes rögtön ezt választani. Ezen a linken egyébként elég sok dolgot megtalálsz a témában, és a NAV rendszeresen frissíti is az oldalt.

Utoljára szerkesztve: 2019. október 2

KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

kapcsolódó dossziék

külső hivatkozások

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.

Hivatalos állásfoglalásért mindig fordulj az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szükséged a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozol, kérjük jelezd nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!