CÉLCSOPORT

A sikeres marketing egyik alapköve a termék vagy szolgáltatás leendő lehetséges vásárlóinak minél alaposabb megismerése, azaz a célcsoport elemzése.

Egy vállalkozás marketingtervének elkészítése igazából a piackutatással kezdődik, melynek során sok más mellett fel kell mérni a leendő vásárlók jellegzetességeit, véleményüket, korábbi tapasztalataikat az adott területről, a jelenleg elérhető hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos esetleges hiányérzetüket, problémáikat.
Emellett azonban végtelenül fontos az is, hogy meg tudjuk őket valamilyen módon különböztetni azoktól, akiket várhatóan egyáltalán nem érdekel majd termékünk – azaz le tudjuk írni cégünk tervezett célcsoportját.

Ahhoz, hogy felkeltsd a célcsoport érdeklődését, először is tudnod kell, hogy pontosan hogyan határolható körül ez a csoport, illetve hogy mi jellemző rá. Ideális esetben össze fog állni a fejedben egy hús-vér ember képe (ezt hívja a kommunikáció nyelve perszónának), így a későbbiekben sokkal könnyebb lesz eldönteni, hogy mondjuk egy kreatív ötlet ennek a bizonyos embernek bejön-e, mintsem csak úgy általában, mondjuk az A, B anyagi státuszú budapesti értelmiségieknek

Egy célcsoportelemzés – vagy a célcsoport további kommunikációs szempontú szegmentálása – során számtalan szempont kerülhet terítékre: lehetséges vásárlóink kora, neme, családi állapota. lakhelye, életmódja, egészségi állapota, anyagi helyzete, kulturális jellemzői – mind-mind olyan szempontok, melyek meghatározók lehetnek egy termék iránti érdeklődés vagy egy vásárlási döntés során.

Talán a legkönnyebb ezek közül, hogy demográfiailag behatárold a lehetséges vásárlóidat. Valami olyasmit kell meghatározni itt, hogy milyen idős, hol él, jellemzően inkább férfi vagy nő, milyen az anyagi helyzete és az iskolai végzettsége (már, ha ez valóban számít a terméked vásárlása szempontjából).

Ez önmagában azonban még nem sokat ér. Ne állj meg itt, hanem keress választ olyan kérdésekre is, mint:

  • A vásárló és a fogyasztó egy személy? Ha nem, akkor kit kell elérned? (Lásd például a bébiételek piacát, ahol a mama a vásárló és a gyerek a fogyasztó).
  • Milyen elvárásai vannak a kategóriával szemben a vásárlónak? (Például a bébiétel kategóriától általánosan elvárható, hogy minden vitamin és tápanyag benne legyen, ami a babának szükséges.)
  • Milyen elvárásai vannak/lehetnek a versenytársaiddal, illetve a márkáddal szemben, ami több/más, mint a kategóriaelvárások? (A bébiétel kategóriától az már nem várható el általánosan, hogy bio legyen, de mivel ez egy bizonyos célcsoport számára fontos, ezért van olyan márka, amely kimondottan erre a többletre épít.)
  • Vannak-e tévhitek, negatív tapasztalatok a kategóriával szemben? Ha igen, akkor melyek azok, és mi az oka? Ezt azért fontos tudnod, mert egy tévhit vagy egy korábbi rossz tapasztalat iszonyúan nagy gátat jelenthet, amikor a potenciális vásárlód a márkád üzenetével találkozik.
  • A vásárló milyen szempontok alapján dönt, amikor vásárol? Egyedül dönt vagy vannak, akik befolyásolják a döntését?

És végül a legfontosabb: miért lesz jó neki, ha a te márkádat választja, és nem a versenytársadét? (Ha ezt a kérdést megválaszoltad, akkor gondolj vissza a márkatervezés során elkészülő pozicionálásra. Ha abból nem következik ez a válasz, akkor valamelyiket ki kell dobni.)

Utoljára szerkesztve: 2019. október 3

kapcsolódó dossziék

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.

Hivatalos állásfoglalásért mindig fordulj az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szükséged a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozol, kérjük jelezd nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!